Böbbenet blog

Friss topikok

  • RitaVeronika: Nahát nem lehetett már akárhogy hozzászólni...:) Szóval csak az utolsó mondathoz reagálnék így, jó... (2009.10.14. 16:12) No, ennek is eljött az ideje..
  • Rita: Jaj, igen, igen, igen és igen. Főleg az utolsó két bekezdés. (2008.07.30. 19:26) lezárni...
  • Rita: Az első pár sor akár rólam is szólhatna. Pedig mikor ezt írtad nem is nagyon beszéltünk. A sors fi... (2008.07.25. 12:20) Várakozások és próbálkozások..
  • Rita: Nem fog rosszul esni, ha ezt a dalt én is felteszem a blogra? Nagyon imádom, de nem szeretném "ell... (2008.05.18. 22:17) tájkép csata előtt...
  • Rita: Mindig lesznek a múltban olyan dolgok, amelyeken nem lehet "túl lenni". Nem mondom, hogy így van r... (2008.05.01. 16:44) az egyik szemem sír... és néha a másik is...

HTML

Linkblog

11 nap...

2009.06.22. 20:42 Böbbenet

 

Most kezdődik csak igazán a visszaszámlálás. A feje tetején áll a világ, egyszerre lett sürgős minden. Néha csak kapkodom a fejem, hogy hogyan is kellene csinálni, mit előrébb venni.. És a hivatalos ügyintézés mellett még kellene egy "kis" időt a barátokra is szánni. Nem mintha a világ végére mennénk, csak ki tudja... A barátnőmmel Drezdából is tudjuk tartani a kapcsolatot, szóval nincs lehetetlen..:) Inkább csak szeretnék még együtt tölteni velük egy kis időt, mielőtt elmegyünk. Még egyszer leülni, beszélgetni, nevetni. Nem csak látogatóban majd, "egyszer", mert van egy olyan sejtésem, hogy azokat az alkalmakat inkább a családra fogjuk szánni. Fog néhány ember hiányozni nagyon, egyedül csak ezt úúútálom a költözésben..:D no, meg magát a technikai folyamatot.. sokadik költözésem/ünk lesz már, rutin aaaz van... tudom is, mivel jár. De tényleg utoljára szeretnék már költözni. És milyen érdekes dolgai vannak az embernek, hogy nem dobtam ki anno a mikrós dobozt, "hátha jó lesz még majd valamire..." felkiáltással. Jó is lesz.. :)
Aztán is...

Vártam már, mégis különös érzés.. várom már, csak jó lenne, ha kifűrészelhetnék az életemből néhány részt és vihetném magammal. Kár, hogy nem lehet...

Utolsó nyugis hétvégém volt.. próbáltam kicsit pihenni. :) Következő hétvégén pakolás, utána az utolsó hét a munkahelyen, aztán indul a menet.. Valaminek a vége valami másnak a kezdete. Közhely, de nagyon igaz és azt hiszem az életem néhány konkrét részét tekintve ezt nagyon erős határvonalként fogom kezelni. Erősíti bennem az utóbbi idők munkahelyes nyűglődései. Biztosan lesz, amikor nem így fogok visszagondolni rá, mint most, de ahogyan telik az idő, mintha az elmúlt 5 év sérelme, gondja-baja egyszerre zúdulna a nyakamba. Pedig nem így akarok elmenni, miért kell "bűntetni" azért, mert elmegyek. Az emberi viselkedés e formája deja vu-ként hat most és nagyon nem hiányzik.
De majd csak lesz valahogy.

Igyekszem inkább arra koncentrálni, mi lesz 2 hét múlva... Remélem éppen állólámpát fogunk válogatni és igyekszünk majd kissé eltérő ízléseink között az arany középutat megtalálni... és ez még csak a kezdet.. :D

 

Szólj hozzá!

Címkék: érzések döntések aktuális gondolatok hogyan tovább

A bejegyzés trackback címe:

https://bobbenet.blog.hu/api/trackback/id/tr671201857

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása