Mert egyébként jól vagyunk, a gyerek még hisz a mesében, mert hinni akar, én viszont lassan már a csodában sem igazán… De hát azért én is igyekszem nagyon…

Az elmúlt két napot tekintve hálát adva a Mikulás kissé „szórt” állapotának, megelégedettséggel nyugtázhattuk, hogy ismét naaaagyon jó volt a gyerek… :)

Csak én nem… ezek szerint… mert amikor tegnap délelőtt indultunk a karácsonyi bevásárlásnak, az egyik néni közölte, hogy megérkezett a „szerelmes levél” – vagyis hát nézzem meg én is a postaládánkat.. De nekünk csak egy kissé morbid távhőszámlát hozott a Mikulás  - valahogyan nem pofátlan dolog??? :D Várhattak volna vele legalább két napot… vagy igyekezzek jobban pedálozni a Télapónál  a következő ajándékosztásig?? :D Hátha marad valami más is a zsák aljában…