Volt, amiről azt hittem, hogy az enyém volt, csak elvette tőlem valaki. Dühös voltam, kiábrándult, nem tudtam hogyan tovább, de aztán szépen lassan megnyugodtam. Aztán lázadtam, mert türelmetlen voltam. Nem értettem, nem akartam. És ismét csak megnyugodtam, mentem tovább, mert muszáj volt.
Aztán rájöttem, hogy nem is. Azt hittem, hogy az enyém volt és elvették tőlem - pedig nem, nem is volt az enyém soha. Volt valami, amiről azt szerettem volna hinni, hogy az - hiába.. Nem volt az és nem is tudott az lenni. És végülis tudtam is...
De később rájöttem, mit kerestem. Csak most/épp/általában szó nincs rá.