Tényleg könnyebb akkor írni, ha negatív a téma.. ha örömhír van, akkor az együtt örülés megy jobban…

Kedves barátnőm és az ő jó híre.. egy olyan igazi öröm, azt hiszem tényleg az egyik legnagyobb az ember életében… és szívet melengető érzés az elsők között tudomást szerezni róla és együtt drukkolni, hogy rendben legyen minden… ez egy olyan dolog, amit köszönök… és amiben tudok, igyekszem mindenben segíteni…:)

És a saját kis fényem is látszani tűnik lassan az alagút végén.. bár írni ritkán sikerül mostanában, azért nem unatkoztunk.. volt egy kis nyaralás is, hát igen, azt visszasírja az ember, és nem csak azért, mert lassan letelik a szabim, hanem… jó lenne mindig így… ha nem kellene kettészakadni folyton.. itt is és ott is… jó volt együtt lenni egyszerre, egy időben, egy helyen azzal a két emberrel, akik a „legfontosabbak az életemben” lista vezető helyein szerepelnek…
Szeretem azt a környéket, feltöltődtem már azzal is, hogy csak néztem, nézhettem azt a megannyi zöldet, az erdőket, a hegyeket, nem volt muszáj és határidő és munka, csak pihenés, kötetlenül…
Jó volt együtt elaludni és együtt ébredni.. csak egészen egyszerűen együtt lenni – nem tudja az, hogy mit jelent mindez, akinek bármikor megadatik…
De ilyenkor, egy kis remény is annyi erőt tud adni, gyógyír a mindennapos hülyeségek ellen, mert elég hajmeresztő és idegőrlő dolgok vannak mostanság (is) az életünkben, szóval kis örömök nagy boldogságok… aztán majd minden kiderül…