...nő.. lassan fel, de most még csak folyamatban van... ennek egyik nagyszerű példája volt a ma esti felbuzdulása és igényének kifejtése.. előbbi igen komoly, de a kérés előadása még merőben gyerekes.. olyan imádnivalóan csajcsikás.. :) Szóval tehát miről is van szó...

saját e-mailje már van egy ideje, nincs ebben semmi.. vagyis egy 8 éves gyereknél nem is tudom..

van adatlapja az egyik nagy közösségi ismerős/barátgyűjtögetős oldalon.. ez mondjuk az apjával igen heves vitákba torkollott: ő tiltotta, én engedtem, a vége pedig az lett, hogy az egyik ismerősömet megkérve kapott egy adatlapot és vita lezárva.. (azóta már az apja is megtalálható azon az oldalon - no comment..)

sokat msn-ezem/ezünk, mondhatni oxigén-szinten van nálunk ez már, sajnos még mindig, de már nem sokáig állítólag, viszont szeretne ő is saját elérhetőséget.. szeret beszélgetni, játszani, és most már az egyik barátnőjének is van "saját msn"-je, lenne az ő köreiből is társaság.. ez már téma egy jó ideje, de mivel csak egy gépünk van, a kérdés megoldott volt eddig.. viszont a nyártól már így is tudná tartani a barátaival a kapcsolatot - és ez lényegesen olcsóbb, mint a telefon...

tehát eddig rendben is.. az nem meglepő, hogy nálunk az internet az olyan alap-dolog lett. Ő is sokat használja, eddig még értelmes dolgokra.. zenézget, youtube-on keresgél, és ha elakad valamiben, akkor egészen egyszerűen beírja a google-ba és addig kutat, amíg nem találja meg a választ a kérdésére.. Persze mindezt szülői felügyelet alatt teszi, jobb szeretek ránézni merre is kószál.. rajzfilmcsatornák oldala, stb...
Blog is van a "környéken" jó néhány, látta már az enyémeket is, de Tamásom mai blogindítása után hatalmas lendülettel közölte, hogy ilyet ő is szeretne!!! Szóval Kicsi Kincsem, Drágaságom, Csajcsikám úgy döntött, hogy ha már mi blogolunk, ő sem maradhat ki belőle.. Mert hát annyi mondanivalója lenne, annyi mindenről lehetne írni, aztán jött az ötlet, hogy a rajzait is bescannelhetném, vannak videói, írhatna a különleges állatokról, a kedvenc zenéiről (csak keressünk azért mást is, mert pl. az ACDC nem túl lányos.. :D ), arról, hogy szeret rajzolni és csináljunk a képeiből diavetítést, egyre csak ömlött belőle a szó, jöttek a témák végeláthatatlanul és alig bírt lefeküdni.. elaludni pedig... :D  Megnézte a sablonokat - szerkesszek neki is a fejlécbe másik képet, ő már el is képzelte, hogy milyet szeretne, aztán közben következő kérdés már a blog címe volt... Na és persze mindenképpen tanítsak meg neki mindent... :D

haladunk előre, de szóval ezt nem gondoltam volna.. persze aranyos dolog ez, most lesz 9 éves a jövő hónapban és milyen jó ötlet, mert ezek az évek nem jönnek vissza soha sem.. Néha még nagyon gyerek, néha pedig megdöbbenek a meglátásaitól... Meglep, sokszor, valóban.. Beszélgettünk a nyári költözésről, hogy hogyan döntöttünk, mi nagyok, legyen része aktívan az életünk alakulásában... meg szoktam kérdezni a véleményét - ő még nem rendelkezik önálló szavazattal (falainkon belül demokratikus diktatúra uralkodik - erről esetleg majd később), de figyelembe veszem azt, hogy ő mit gondol és persze a józan ész diktálta érdekeit is.. Erre a kérdésre természetesen gyerekként reagált először és most is, amikor újból előkerült a téma.. Hagyni szeretnék neki elég időt, hogy megélje ezt a döntést, nem nagy még, de már nem is kicsi.. kötődik ide, nagyon szereti a sulit, ahová jár, itt vannak a barátai és messze megyünk.. De délben mááár... akkor már egy teljesen más arcát mutatta... az első beszélgetés még reggeli után volt egy csendes vasárnapon.. aztán délben ebéd közben egyszer csak elkezdtek záporozni rám a kérdések.. hol fogunk pontosan lakni, és akkor ezzel a lakással mi lesz, itt ki fog lakni, el fogjuk-e adni és mennyit is ér valójában, fogunk-e abból a pénzből tudni ott másik lakást venni, stb., stb.... innentől kezdve átmentünk felelősségteljes felnőttbe.. Meglepőek a hirtelen váltásai, de mégis csak tudomásul kell vennem, hogy ő is felnő egyszer.. gyerek-gyerekből felnőtt-gyerek lesz és milyen csoda ezt megélni napról napra...

           Kicsi Kincsem,

                              köszönöm!