Az egyik szemem sír, a másik nevet - mint olyan sokszor... Idővel vagyok csak híján, az élet zajlik. Azt hittem jobban fogom bírni a gyerek évzáróját, vagyis hát inkább csak reméltem. Végülis nem volt olyan vészes, csak néha csuklott el a hangom. Elköszöntek tőle, tőlünk,…

„Isten várakozói” – Jókai Anna szavaival élve, aki azokat nevezte így, akik még nem találták meg a párjukat… az egyedüllét, a magány, a várakozás... sokat gondoltam erre mostanában, nem is szomorúan, inkább csak megnyugvással... arra, hogy talán tényleg…

  Egy verstől nem tudok szabadulni, ami a pénteki kávézós este után jutott eszembe.. Remenyik Sándor verse, a Kegyelem… Pedig én „jól vagyok” – ahogyan barátnőm fogalmazott, mégis, mégis van ebben a versben valami…  Kegyelem… a…