ő jutott eszembe, ahogyan a dolgaimat sorba szedtem... illetve ahogyan éreztem magam közben.. mert azért az ugrás a hirtelen jóba azért mégis csak más.. (jó-jó, tudom senkinek sem fenékig tejfel az élet...) közös vonásainkat elemezve arra gondoltam, milyen jó is lenne egy kicsit…