„Ahol nincs félelem, ott nincs bátorság sem..” – valahogyan így emlékszem egy éjszakai filmben elhangzott párbeszédre, bár „alfában” inkább már csak hallok, a film az nagy talány. Ez valahogyan mégis megmaradt, és azt juttatta eszembe, hogy hányszor és hányszor kell saját magunkból erőt merítenünk és félelmeinkből bátorságot teremteni.

Bátorság kell igent és nemet mondani, hallgatni és szólni.. valamit megtenni vagy mégsem és egészen egyszerűen a legnagyobb bátorság talán álmainkhoz kell. Bár ez az állapot igen törékeny mostanában. Vigyázz hát erre kérlek.